Kezdőlap
Kölcsönzés
Szerviz
Események
Akciók
Képgaléria
Hírek
Síutak
Praktikus
Kapcsolat
Jó tanácsok
Síszaküzlet
 

  üzletünk    
 
           
   
Akik még nem tudnak síelni.

Épp itt az ideje,hogy megszólítsuk azon társainkat akik még nem tudnak síelni. Szeretném megosztani véleményemet azokkal akiknek eddig kimaradt az életükből ez a gyönyörű sportág, szabadidő egészséges eltöltése.Talán onnan kezdjük, hogy szerte a világban sok-sok millió ember hódol e nemes szenvedélynek. Sokaknak kimaradt az életükből a síelés aminek rengeteg
oka lehet. Először is el kell jutni az elhatározásig. Arra nagyon sok érvet hallottam, hogy miért ne. A leggyakoribb a félsz és az előítéletek. A televizióban látják a 120-130 km/órás sebességgel száguldó versenyzőket. A kényelmes otthoni fotelből aki még nem ismeri belülről a sportágat annak egyből eszébe jut belegondolva magát a helyzetbe, mekkorát lehet esni, kell ez nekem? Nem. A félelem egy természetes emberi érzés, minden ismeretlentől általában élünk, elképzelve  /tapasztalat nélkül/, hogy mi is lesz velünk. Ráállunk, egy lécre ami csúszik is, meg a lejtő, hogy fogok megállni, meg mindjárt elesek,  mi lesz velem, stb. Itt álljunk meg egy szóra, senki nem született síléccel a lábán, ezt a szép, élvezetet nyújtó sportot mindenki később tanulta meg. Kinek kevesebb, kinek hosszabb idő kellett. Már most az elején egy fontos dolog amit meg
kell jegyezni. Csak szakképzett oktatóval álljunk neki ismerkedni az alapokkal. Nincs jó haver aki már szépen síel és majd ő....Az oktató arra van kiképezve,hogy a leghatékonyabban segítse át a tanítványt a kezdeti nehézségeken. Az oktató jó szemmel, türelemmel, szakértelemmel úgy adagolja
a gyakorlatokat , hogy szép lassan kezd megjönni az önbizalom, és ezzel párhuzamosan az aggódó gondolatok szép lassan eltűnnek. Minden fejben dől el,el kell határozni ,hogy megtanulok síelni. Ez természetesen nem egyszerű dolog, kell hozzá egy alapos konok kitartás és akarat. Hamar el
lehet jutni arra a szintre amikor már van sikerélmény és örülünk neki amit csinálunk. Ezért kell szakemberrel kezdeni, mert az ő szaktudása, kötelessége, felelőssége, hogy bevezesse a sísportba a kezdőt és mielőbb eljuttassa arra a pontra ahonnan már nincs visszaút, mert megismerte a
szépségét a síelésnek.Feltétlen türelmesnek kell lenni minden kezdőnek önmagával,és ha kell sokszor ismételni az oktató által kért gyakorlatot. Senki nem tehet arról hogy mit örökölt a génjeibe, van akinek pillanatokon belül összejön minden, van akinek sok türelemmel kell gyakorolni, de megéri.Ahogy nő a tapasztalat, nő a sítudás úgy fog eltűnni a korábbi félsz. A következő előítélet a hideggel kapcsolatban, főleg hölgyeknél akik mindig a napsütötte homokos tengerparttal hasonlítják össze a fázós fagyoskodó telet, aminek a szépségét még nem ismerik. Később
el fognak oda jutni hogy egyenlőségjelet lehet tenni a téli és a nyári örömök közé, de meg kell ismerni a síben rejlő szépségeket. Általában anyukák egy helyben állva fagyoskodva szokták nézegetni a családot, már amit idább odább látni belőlük a sípálya aljáról. A dolog egyszerű, rétegesen fel kell öltözni, megtanulni síelni és mozgásban már el lehet a hideget felejteni. Ez egy olyan sport ahol a család egymásnak örülhet, közösen élik át a gyermekeik örömét a szülők. Nincs szebb zene az önfeledt gyermekzsivajnál. Kell beszélnünk a veszélyekről is. Mindenki
látott balesetet. Sajnos sok a felelőtlen ember, mert a sérülések majdnem mind felelőtlenségből, fegyelmezetlenségből adódnak. Mindig olyan pályát válasszunk ami nem haladja meg a tudásunkat. A fokozatosság elve itt is érvényes. Bízni kell az oktatóban,ő mindig olyan feladatot ad amit a síelője meg tud oldani, ő rendelkezik a szakértelmével,  felelősségével , a síelője tudásának ismeretével. Nagyon helyesen csak vizsgával rendelkezők vezethetnek autót. Ugyanígy, mint a kreszt az autóvezetésben,  meg kell ismerni a síeléssel kapcsolatos szabályokat is. A nemzetközi síszövetségnek /FIS/  van egy 10 pontos összeállítása amit minden síelőnek
illik tudni.Interneten megtalálható.  http://www.sielok.hu/rovat/balesetvedelem/cikk/si-kresz/   A baleseteket szinte a nullára le lehet redukálni ha betartjuk a szabályokat. A gyermekekben nincs félelem, vakmerően bátrak. Az oktató feladata hogy már kis kortól megkövetelje a fegyelmezett síelést, és azt be is tartsák a kis síelők. A sítáborok esti beszélgetésébe tematikaként sokat kell az
elődöktől kérdezni, tanulni akik már régóta síelnek, tapasztalt síelők. A következő érv, hogy  hallottam..... Igen, sokszor hallani olyant,  hogy jószándékkal a haverok kivisznek valakit a sípályára és 5 perc "oktatás" után otthagyják, hogy ezt gyakorold. Szerencsétlen kezdő ott marad a magányában, kishitűségében, tehetetlenségében, amiből jobb esetben az lesz, hogy otthagyja az egészet sikerélmény hiányában, rosszabb estben pedig akármilyen sérülés a következmény. Ezért fontos a fentebb leírt oktató választása. Számtalan lehetőség van már különböző sí iskolákban ahol
szakszerűen és veszély nélkül tanulhatunk. Az autodidakta tanulás nagy veszélye, hogy az ösztöneink szerint tanulunk és egy helytelen testtartás idegződik be, amit később kínkeserves nehézségekkel lehet kitakarítani az idegrendszerünkből. Az ösztöneink mindig mást súgnak mint ami a helyes testtartás. Oktató mellett észrevétlenül van a tanítvány a jó technikára
rávezetve, és később nincs mit másképp csinálni, mert alapban a jót tanuljuk meg, a helyes technikát. Van aki a síbolt kirakata előtt kezd ismerkedni  a síeléssel, majd meglátja a jobb lécet 250,000 Ft-ért majd beszorozza a családtagokkal.... és ez még csak a síléc. Ez a téma ami
megérdemel pár sort. Nem igy kell kezdeni. Vannak nagyon jól felszerelt színvonalas kölcsönzők. Pár napra lehet kölcsönözni szakszerűen kiválasztott felszerelést. A sícipő próbára szánjunk nagy
figyelmet, legyen kényelmes ne kapcsoljuk be túl szorosra se túl lazára. Ebben segít a kölcsönző személyzete. Járkáljunk vele pár percet és utána már el tudjuk dönteni hogy van-e kellemetlen irritáló érzésünk. Mindig sízoknival próbáljunk. A síléc kiválasztásnál fontos, hogy maximum az állunkig érhet a léc de szerencsésebb ha 5-10 cm-el még rövidebb. A léc típusát bizzuk a szakemberre a kölcsönzőben, de közöljük vele hogy milyen sítudással rendelkezünk és mekkora a
testsúlyunk. Például,most fogok tanulni és  /csak a színtiszta igazat/ megsúgni a mondjuk 60 kilót. Általában a hölgyek ezt nem mindig mondják meg szívesen de a saját érdekében mindenkinek ezt közölni kell mert csak úgy lehet a baleset elkerülése miatt helyesen beállítani a kötés kioldási értékét. A felszerelés már megvan a kölcsönzőből. Ma már mindenkinek van téli dzsekije,amivel el lehet kezdeni a síelést, amihez úgy állunk hozzá, hogy én most megtanulok síelni. A felszerelésről/ruházat, alsó,  felső, kesztyű,  sapka, bukósisak, stb... sokat lehetne írni amire itt most terjedelemben nincs lehetőség,ezért javaslom szintén az internetes elérhetőséget.  http://www.sielok.hu/rovatok/ Ezt követően lehet írni a Jézuskának, Nyuszikának, névnap, születésnap is jó alkalom egy egy beruházásra és szépen apránként az igényeket össze
lehet hangolni a lehetőségekkel. Természetesen a tanuláshoz elég egy szerényebb sípálya, ráérünk akkor komolyabb pályákra tervezni sítúrákat ha már nagyobb tudással rendelkezünk. Fontos a megfelelő fizikai rákészülés. Legalább egy, másfél hónapos fizikai előkészítéssel álljunk
neki a síelésnek,ami lehet konditerem igénybevétele, rendszeres mozgás /pl .tenisz,stb.kinek mire van lehetősége/ Gondoljunk arra, hogy olyan izmokat, inakat mozgatunk meg a síelés folyamán, amit a "civil" életben kevésbé veszünk igénybe. Mindig melegítéssel kezdjük a síelést. Fontos  különösen a tanulásnál,hiszen számíthatunk szélsőséges mozdulatokra,és a húzódásokat
alapos melegítéssel elkerülhetjük. A tanulás során,főleg az első pár napban vannak"gödrök" amikor eljut a tanuló a mélypontra. Ezt mindenki átélte, ezen túl kell jutni amiben az oktató segitségét kell kérni, ő tudja mindig a megoldást. Gyakran előfordul a kishítüség érzése "én vagyok a legbénább, nekem ez nem megy,stb" Mint fentebb írtam, nem egyforma képességekkel áldott meg bennünket a sors. Van olyan gyakorlat ami az egyiknek, van olyan ami a másik tanulónak megy jobban. Nem a szomszéd a mérce hanem mindenkinek saját maga! Önmagunkhoz kell mérni a fejlődést. Mindig az elvégzett munkában kell bízni. Nincs béna tanitvány! A sípályán a segítőszándékot tapasztalom és soha nem tesz egy jobb síelő a kezdőre olyan kijelentéseket amit sok kezdő gondol, amikor maga alatt ássa a gödröt ha nem jön össze valami egyszerre. Derült optimizmussal kell szorgalmasan
gyakorolni amíg ki nem tisztul minden. Az első pár nap kell fokozott kitartás és türelem mert mindenki így kezdte. Sokszor tapasztaltam a tájékozatlanságot, amiről szintén nem tehet a kezdő, miután eddig nem érdekelte a dolog. Sokat kell beszélgetni a síeléssel kapcsolatos tudnivalókról. Pl. felvonókról használatukról, a felszerelésekről, legalább felhasználói szinten illik tudni technikai háttérről /karbatartás, síszerviz, vaxolás, élezés / Mindenki meg tud tanulni síelni aki akar.Sokan jönnek azzal hogy "az én koromban már késő" Csacsiság. 70 éves volt a legidősebb tanítványon, de fejben huszonéves volt, és szépen megtanult síelni, egyébként egy aranyos hölgy volt akire a mai napig csodálattal nézek fel. Volt 150 kilós "sumósom" is. Ő szintén megtanult. Ennyit az akaratról. Nagyon sok segítséget tud adni az oktató, de ő egyedül kevés , kell egy partner akiben megvan az akarat, ami a siker legfőbb záloga. Érdemes mindig tanulni és elérni azt a szintet amikor technikából ritmikusan mondjuk a kék duna keringőt dúdolva húzzuk a szép íveket a kezelt pályán,szép  napsütésben élvezve a táj szépségét és a tudásunknak megfelelő biztonságos sebességet.                                                                                                                                                                                                                                                                        
                                                                                                                      Szányi Gábor síoktató

<< vissza




Képgaléria
  Elérhetőségünk

8800, Nagykanizsa, Király u. 6.
Bolt telefon: (93) 325-563
Mobil: (20) 931-42-03

E-mail: szanyig@nagykanizsa.hu

Nyitvatartás:
H-P: 9-12 és 13:30 -18
Szo: 9-12
Vas: 9-12 (Dec-Jan)


   
  szanyig@nagykanizsa.hu; Tel.: +36-(93)/325-563 ; +36-(20)/931-42-03